Alapszabály módosított 2015.05.09.

HoldVilág Spirituális Egyesület

Alapszabálya

Alapítva: 2013. március 21.

Módosítva: 2015.05.09.

 

A HoldVilág Spirituális Egyesület (a továbbiakban: HoldVilág Egyesület) a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján létrehozott egyesületi formában működő társadalmi szervezet.

A HoldVilág Egyesület 2014. május 9-i közgyűlése az alábbi módosított alapszabályt fogadta el.

I.

Az Egyesület adatai

1. Az Egyesület neve: HoldVilág Spirituális Egyesület

            Rövidített név: HoldVilág Egyesület

2. Az Egyesület székhelye: 1214 Budapest, Csikó sétány 2/B.

3. Alapításának éve: 2013

4. Az Egyesület működési területe: Magyar Köztársaság, azonban céljai elérése érdekében nemzetközi kapcsolatokat is fenntarthat.

5. Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az elnök jogosult.

6. A 2011. évi CLXXV. törvény 34. § (1) d) pontja alapján az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat és nem támogat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól anyagi támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi, önkormányzati választásokon jelöltet nem állít, és nem támogat a jövőben sem.

 

II.

Az Egyesület célja és feladatai

1. Az Egyesület célja:

- önfejlesztő, öngyógyító, fizikai és mentális közérzetjavító módszerek, technikák és gyakorlatok megismertetése

- az önismeret, természeti törvényekkel összhangban álló gondolkodásmód, magatartásmód felismeréséhez és gyakorlatához való segítségnyújtás

- útmutatás és segítségnyújtás azoknak, akik úgy érzik megrekedtek az életben

- testi-lelki-szellemi egyensúly megtalálása

- oktatási, nevelési tevékenység, ismeretterjesztés

- spirituális képesség-fejlesztés

- spirituális hagyományőrzés, hagyományápolás, kutatás

- kulturális tevékenység

- szellemi kulturális örökség megóvása 

- kreativitásfejlesztés, kézműves foglalkozások szervezése

- közösségi élet kibontakoztatása, építése, fenntartása

- segítségnyújtás a megfelelő társ, partner megtalálásához

- törekedni az egyetemes egység tudatosságának elérésére az ősi tudományok erősítése útján, nemzetiségi, vallási, társadalmi, nemi és faji megkülönböztetés nélkül

- támogatni az örök bölcseletek és tudományok összehasonlító tanulmányozását és asszimilálását

- támogatni embertársainkat a saját jellemük erősítésében, támogatni a szellemi, az intellektuális, a mentális, a lelki fejlődésüket a testi egészség megőrzése mellett

- kutatni az emberben és a természetben lévő még nem ismert fizikai, pszichikai, mentális képességeket és törvényeket

 

Az egyesület a célok elérése érdekében felvállalja, hogy előadásokat, képzést és továbbképzést, valamint konferenciákat szervez, pályázik és pályáztat. A szervezés és az információcsere hatékonyságának érdekében lehetőségeihez képest él az információs társadalom eszközeivel, elektronikus kiadványt szerkeszt. Az egyesület honlapján rendszeresen beszámol a találkozókról, az egyesület rendezvényeiről és tevékenységéről. Közzéteszi az egyesülettel kapcsolatos észrevételeket, ötleteket. Az egyesület kapcsolatot épít ki más hasonló célú társadalmi szervezetekkel.

Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet kiegészítő jelleggel folytathat, gazdasági társaságot, illetve alapítványt hozhat létre, illetve gazdasági társaságba tagként beléphet. Az Egyesület céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét, ami elsősorban kötetlen közös ismeretszerzés, terjesztés, oktatás, önfejlesztő technikák gyakorlása, a tudat és a személyiség fejlesztése során szerzett tapasztalatok megbeszélése, átadása.

A Ptk. 3:63 § (3) alapján az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

2011. évi CLXXV. törvény 34. § (1) b) pontja alapján gazdasági-vállalkozási tevékenységet a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez az Egyesület.

2. Az Egyesület feladatai:

Az egyesület a fentiekben felsorolt céljait különösen a következő cél szerinti tevékenységek gyakorlásával éri el:

            - ismeretterjesztő előadások, rendezvények támogatása, lebonyolítása;

            - kiadványok megjelentetése, illetve támogatása;

            - pályázat kiírása;

            - pályázatokon való részvétel;

            - előadások, képzések tartása;

            - tagjai szakmai színvonalának folyamatos növelése, képességeinek fejlesztése     képzések által

            - tagjai közös érdekeinek képviselete és védelme

            - tagjai tevékenységének szükség szerinti összehangolása

            - tagjai egyesülettel kapcsolatos munkájának segítése, egyes feladatainak közös, szervezetben történő ellátása

            - az egyesületi élet alapjait képező közösségi élet kibontakozásának elősegítése

            - információszerzés és - közlés a tagok részére

            - a tervszerű működéshez szükséges feltételek megteremtése és biztosítása.

 

III.

Az Egyesület tagsága

Az Egyesület alapító tagjai, akik az alakuló taggyűlés jegyzőkönyvének jelenléti ívét aláírásukkal látják el.

Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az Egyesületi tagság formái:

            - rendes tagság

            - tiszteletbeli tagság

            - pártoló tagság

1. Az Egyesület rendes tagjává választható az a büntetlen előéletű nagykorú személy, jogi személy, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület alelnökének kell benyújtani. A kérelmet az alelnök terjeszti az Elnökség elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.

2. Tagdíj: Az Egyesület természetes személy tagjai teljes naptári évre éves tagdíjat fizetnek. A tagdíj éves összege 1000 Ft, azaz egyezer forint. A tagdíj mértékét a közgyűlés jogosult megváltoztatni.

Az egyesület tagjai - önkéntes felajánlás alapján - a megállapítottnál magasabb összegű tagdíjat is fizethetnek.

A tagdíj minden év március 31.-éig történő befizetéssel előre esedékes, az alakulás évében az Egyesület bírósági bejegyzésétől számított 60 napon belül. A tagdíj befizetése történhet készpénzzel a pénztárba valamint átutalással az Egyesület számlájára.

Az egyesület minden tagja – a fizetett tagdíj mértékétől függetlenül – azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet a közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja.

A Ptk. 3:19 § (2) alapján egy határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

IV.

A tagok jogai és kötelezettségei

4.1. Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

-          részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;

-          tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;

-          bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók;

-          jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;

-          igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;

-          a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

 

Az egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

 

Az egyesület elnökségének tagja lehet, illetve vezető tisztségviselővé választható bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

4.2. Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

-          kötelesek megtartani az Alapszabály, az Ügyrend és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

-          kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

-          a tag a közgyűlés által elfogadott tagsági díjat köteles a közgyűlési határozatnak megfelelően évente, az első negyedév végéig megfizetni.

4.3. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, illetve társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. §), aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.

A pártoló tagok felvételéről az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt. A jogi személy tag jogait képviselője útján gyakorolja.

A pártoló tag, illetve képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie.

3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a kiemelkedő eredményeket elért személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit elsősorban erkölcsileg támogatja. A tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület Elnöksége tesz javaslatot a Közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület tagjai is kezdeményezhetik.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatóak. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. A tiszteletbeli tag részt vehet a Közgyűlésen.

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatóak (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

4.5. A tagsági viszony megszűnik:

            – a tag halálával,

            – az Egyesület megszűnésével,

            – a tag kilépésével,

            – a tag kizárásával.

4.6. Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül

– azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tagot írásban, elektronikus vagy postai úton fel kell hívni arra, hogy fizetési kötelezettségének 30 napon belül tegyen eleget, és figyelmeztetni kell arra, hogy ha fizetési kötelezettségének ezen határidőn belül nem tesz eleget, úgy tagsági jogviszonya megszűnik.

– azt a tagot, aki az alapszabályban foglalt rendelkezéseket nem tartja be, vagy az egyesület céljaival ellentétes magatartást tanúsít.

– azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

A kizárási eljárást bármely tag írásban kezdeményezheti az egyesület elnökségnél, az eljárás alapjául szolgáló magatartásról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül. Az elnökség a bejelentéstől számított 15 napon belül ülést tart, melyre meghívja a kizárással érintett tagot és biztosítja számára, hogy a bejelentéssel kapcsolatos észrevételeit az ülésen szóban, vagy távolmaradása esetén írásban megtegye. A tag kizárásához az elnökség egyhangú határozata szükséges.

A Ptk. 3:70 § (2) alapján a tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

Az egyesület tagja az elnökség kizáró határozata ellen a határozat közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, melyet az egyesület közgyűlése bírál el további 15 napon belül. A kizárást kimondó közgyűlési határozat ellen a kizárt tag 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt.

4.7. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó tagdíjfizetési kötelezettségek teljesítése alól.

4.8. A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával, miután az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről.

4.9. Az egyesületbe való belépés és az egyesületből való kilépés önkéntes.

4.10. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

 

V.

Az Egyesület szervezete

5.1. Az Egyesület szervei

Az Egyesület testületi szervei:

-          Közgyűlés

-          Elnökség

Az Egyesület tisztségviselői:

-          elnök

-          alelnök

-          gazdasági alelnök

5.2. A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület döntéshozó szerve. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Fővárosi Bíróság elrendeli.

A Ptk. 3:81. § (1) alapján az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A Közgyűlést az elnök írásban, meghívó küldésével vagy közzétételével (ide értve az elektronikus levelet is) hívja össze. A meghívó tartalmazza az Egyesület nevét és székhelyét, az ülés idejét és helyszínét (amennyiben az nem a székhelyen tartandó, hisz a Ptk 3:17 § (4) alapján a döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja), az ülés napirendjét. A Ptk. 3:17. § (3)alapján a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák, valamint a (6) alapján a döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban, igazolható módon értesülnek, és az ülés napirendjéről leírást kapnak.

A Ptk. 3:17 § (5) alapján, ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A Ptk. 3:75. § alapján

(1) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől (jelen esetben az elnöktől) a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

(2) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

Amennyiben a napirend kiegészítésre kerül, akkor az új napirendi pontokról a tagokat igazolható módon értesíteni kell.

A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%+1 fő jelen van.

A Ptk. 3:18 § (2) alapján, ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés – az eddig megjelölt feltételek esetén is – csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívják.

A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a tisztségviselői hitelesítenek. Minden közgyűlésen megválasztásra kerül a jegyzőkönyvvezető, a két jegyzőkönyv hitelesítő és legalább 1 szavazatszámláló. Személyükre vonatkozóan az Elnök tesz javaslatot, melyet a közgyűlés szavazással dönt el.

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az éves beszámolót, amelyet egyhangúan fogadnak el. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás általában titkosan történik.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

-          kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

-          bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Bizottság üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). Az jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület alelnöke látja el.

A Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Bizottság döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozza.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

5.3. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

-          megválasztja az Egyesület vezető testületét, az Elnökségi tisztségviselőket: az elnököt, az alelnököt és a gazdasági alelnököt;

-          határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;

-          jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;

-          meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;

-          szükség esetén rendkívüli tagdíjat állapít meg;

-          tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;

-          az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében;

-          Az Elnökség éves beszámolójának elfogadása. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a tárgyévet követő év május 31. napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik. Amennyiben ezt számviteli vagy egyéb törvény módosítja, akkor a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

-          éves költségvetés megállapítása; meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót.

-          más egyesülettel való egyesülés, szétválás és a feloszlás kimondása.

5.4. Az Elnökség

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a 3 tagú Elnökség látja el. Az Elnökséget a Közgyűlés választja 5 évre. Az Elnökség tagjai tisztségükről írásban bármikor, indoklás nélkül lemondhatnak. Ez esetben 15 napon belül rendkívüli közgyűlésen új tisztségviselőt kell választani.

Az Elnökség tagjai az elnök, az alelnök és a gazdasági alelnök. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatóak meg.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

-          kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

-          bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban, igazolható módon értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagokból legalább az 50%+ 1 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjaiból 50%+1 fő jelen van.

Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.

5.5. Az Egyesület tisztségviselői

Az Egyesület tisztségviselői: az elnök, az alelnök és a gazdasági alelnök. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja.

A 2013. évi V törvény (Ptk.) 3:22 § alapján:

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az elnök megbízatása a megválasztás napjától 5 évre szól. A mandátum lejárta után az elnök e tisztségre két alkalommal újra megválasztható.

Az elnök feladatai:

-          az Egyesület képviselete, számára jogok szerzése és kötelezettségek vállalása;

-          a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése;

-          konferenciák és más rendezvények szervezése;

-          a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés;

-          az Egyesület működésének irányítása;

-          a bankszámla feletti rendelkezési jog az elnököt önállóan illeti meg;

-          utalványozási jog gyakorlása önállóan.

Az alelnök feladatai:

-          az elnök konzultánsaiként működik, szakterületi megoszlásban;

-          az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;

-          az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;

-          tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;

-          a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása a gazdasági alelnökkel együttesen;

-          az alelnök előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.

A gazdasági alelnök feladatai:

-          kezeli a tagdíj-befizetési nyilvántartást;

-          felügyeli az Egyesület által szervezett versenyek és egyéb rendezvények költségvetését;

-          a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása az alelnökkel együttesen.

 

VI.

Jegyzőkönyv vezetése, határozatok közlése

6.1. A Közgyűlés és az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvek elkészítése a titkár, nyilvántartása az elnök feladata.

6.2. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok és meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, illetve nyílt szavazás esetén a személye megállapítható legyen. A Közgyűlés, illetve az Elnökség bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát.

6.3. A közgyűlés jegyzőkönyvét a közgyűlés levezető elnöke és két a közgyűlés által erre kijelölt hitelesítő tag írja alá. Az Elnökség üléseiről készült jegyzőkönyvet az Elnökség minden jelenlévő tagja aláírja.

6.4. A közgyűlés illetve az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, a döntés meghozatalától számított 15 napon belül személyesen, elektronikusan vagy postai úton az elnök köteles az érintettekkel tudatni.

6.5. Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A benyújtott pályázatokat regisztrálni kell, és a pályázati határidő leteltét követő 60 napon belül az Elnökség bírálja el. Az Elnökség jogosult a pályázatot a pályázati határidő letelte előtt visszavonni, illetve a határidő lejárta után, az elbírálást követően eredménytelennek nyilvánítani.

6.6. Az egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevételének módjával kapcsolatos közléseket illetve beszámolóját az egyesület honlapján hirdetményként 60 napra történő megjelentetéssel közli.      

VII.

Az Egyesületi vagyon működtetése

7.1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

Az Egyesület bankszámlája felett az elnök önállóan, az alelnök pedig a gazdasági alelnökkel együttesen jogosult rendelkezni.

7.2. Az Egyesület kiadásait a tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, ajándékokból, illetőleg természetes- és jogi személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, 1%-os bevételből, az Egyesület saját tevékenységéből adódó bevételekből, az Egyesület rendezvényeinek bevételeiből, valamint pályázati úton elnyert forrásokból fedezi.

7.3. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

7.4. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából nem illeti meg térítés.

7.5. Az Egyesület vagyonát képezi továbbá:

            a) az Egyesület céljára rendelt pénzeszközökből, vagyontárgyaiból megvalósított vállalkozási tevékenység eredménye, a gazdasági tevékenységből felhalmozódó hozadék;

            b) egyéb források, melyek származhatnak költségvetési szervektől, intézményektől, más egyesületektől, különféle céltámogatásként.

7.6. Az egyesület vagyona a gazdálkodás körében kamatozó banki betétbe helyezhető. Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez.

7.7. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak az alapszabályban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét csak az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységeire fordíthatja. Ilyen gazdasági tevékenységek lehetnek elsősorban: képzés, oktatás, kiadási tevékenység, utazás-szervezés, rendezvényszervezés, reklámtevékenység, pályázati tanácsadás.

7.8. Az Egyesület a külön jogszabályok előírásai szerinti könyvvezetési kötelezettség terheli. Az üzleti év azonos a naptári évvel. Az Egyesület minden pénzügyi évben a vonatkozó jogszabályokban előírt határidőig éves beszámolót készít, melynek elfogadásáról a közgyűlés dönt.

 

 

VIII.

Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnésére a Ptk. 3:48. § (1) bekezdése, 3:83 §-a és 3:84 §-a irányadó.

 

IX.

Az Egyesület felügyelete

Az Egyesület működése felett a törvényességi ellenőrzést – a 2011. évi CLXXV. törvény 11. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.

 

X.

Vegyes és záró rendelkezések

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

Az Egyesület Alapszabályát a 2013. március 21-i Közgyűlés fogadta el, a módosított Alapszabályt pedig a 2015. április 15-i Közgyűlés hagyta jóvá. A módosításokat, a korábbi alapszabálytól való eltéréseket minden esetben dőlt betűk jelzik.

 

Ezen kívül törlésre kerültek a módosított Alapszabályban:

A III. pont 2. bekezdéséből és a III.1. pont 1. bekezdéséből a jogi személyiség nélküli társaság fogalmak.

A hatálytalan 1959. évi IV. törvényre vonatkozó utalások a IV.1 pont 2. bekezdéséből, a VIII. pont 1. bekezdéséből valamint a X. pont 1. bekezdéséből.   

IV.1. pont 3. bekezdéséből a régi Ptk. tartalmazta összeférhetetlenségi szabályok.

Az Elnökség három tagú, így törlésre kerültek az elnökségi tagokra történő utalások az V.1. pontból, az V.3. pont 1. francia bekezdéséből,valamint az V.5. pontból.  

Hatálytalan jogszabályszöveg és megtévesztően az Egyesület közhasznú jellegére utal, így törlésre került az V.2. pont 9. és 10. bekezdése, és az V.4. pont 5. és 6. bekezdése.

 

A HoldVilág Spirituális Egyesület elnöke és képviselője igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

Kelt: Budapest, 2015. 05-09.